2012/7–8

baloldal újra
Csoma Lajos: Új mozgalmak a régi rendszer ellen – Vita a baloldaliságról
A folyamatosan változó gazdasági–politikai–társadalmi viszonyok állandóan pozícióik újragondolásra késztetik a tágan értelmezett rendszert kritizáló mozgalmakat. Az új jelenségek fényében folyamatosan újra kell definiálniuk önmagukat, és ehhez az öndefinícióhoz feltétlenül szükséges a minket körülvevő világ, vagyis a kapitalista rendszer változásainak értelmezése.


esszé
Lakner Zoltán: Vonal alatt
Döbbenetet keltett az a Népszabadság-cikk, amely hírül adta: Ferge Zsuzsa szerint „négymillió felé” tart azok száma, akik a létminimum alatt élnek Magyarországoni. A szám valóban megrázó, de egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott. A helyzet drámaisága sem újdonság, bár kétségtelen, hogy a rossz helyzet még rosszabbá vált. Az alábbiakban azt kísérlem meg bemutatni, melyek azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltást követően, majd a világgazdasági válság nyomán, végül pedig a második Orbán-kormány produkciójának betudhatóan vezettek ehhez a gyászos szituációhoz, valamint hogy mindennek milyen politikai következményei vannak és lehetnek.

Zalai Katalin: „Levéltárügyi szabadságharc”
A magyar levéltárügyben néhány éve új arcok, új elképzelések jelentek meg, ami arra engedett következtetni, hogy a szakma is igyekszik szembenézni a 21. század kihívásaival. 1 Szó volt arról is, hogy modernebb levéltári törvényre van szükség, hiszen 1995 óta sokat változott a világ, s ehhez mind tartalmilag, mind technikailag alkalmazkodni kell. Több szakmai fórumon is elhangzott, hogy legkorábban 2012 második felében kerülhet sor a levéltári törvény módosítására, mert annak szakmai előkészítése hosszabb időt igényel.


horizont
Szalai Éva: Az indiai külpolitika új irányai
A legtöbb állam nehezen változtat külpolitikai orientációján, hacsak valamilyen külső vagy belső esemény gyökeres változásra, változtatásra nem készteti. Az elmúlt 15–20 évben India esetében számos okot lehet felsorolni, amely alapjaiban alakította át India kapcsolatát a világgal. A hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása együttesen eredményezte a korábbi gazdasági és politikai rendszer kifulladását Indiában. Eltűntek azok az útjelzők is, amelyek az addigi külpolitika irányvonalát meghatározták, a globalizálódó világgazdaságban pedig újra meg kellett találnia a helyét. Erről a fordulatról, ennek tartalmáról C. Raja Mohan India’s New Foreign Policy Strategy című írása tájékoztathat bennünket.

Balázs Gábor: Az igazi Mao
„Az emberek azt kérdezik maguktól: hol található manapság a burzsoázia? Én azt válaszolom nekik: magában a Kommunista Pártban.” – Három évtized, a Kínai Kommunista Párt által irányított kapitalista felfutás ismeretében (és persze némi kelet-európai rendszerváltó tapasztalat birtokában) ki tagadná az igazát Mao prófétikus szavainak? Persze, ahogy a híres idézettekkel, bon mot-kal lenni szokott, ha kiragadjuk őket történelmi kontextusukból, lényegében bármit jelenthetnek (ez népszerűségük legfontosabb oka). Mi itt éppen az ellenkezőjére fogunk törekedni: egészen pontosan mit is jelentett ez a mondat akkoriban? Mi volt a maoizmus (Kínában és Nyugaton)? És miért érdekes ma ez egész?


in memoriam
Artner Annamária: Rozsnyai Ervin temetésére
Azért jöttünk, hogy megemlékezzünk Rozsnyai Ervin szellemi teljesítményéről és emberi magatartásáról, amelyek iránytűként szolgálnak mindannyiunk számára. Rozsnyai Ervin hosszú, teljes és eredményes életet élt, kezében könyvvel aludt el. Férj volt, apa, nagyapa, barát és tanár, de elsősorban marxista filozófus.


kultúra
Peterdi Nagy László: Kortársunk, Bánk bán 2. – Petőfi Bánk bánja
Petőfit a barátai többször is megkísérelték bemutatni Széchenyinek, de a korzón ágáló, zaklatott fiatalembert megpillantva, a gróf mindannyiszor visszariadt ettől. Csak találgathatjuk, hogy vajon mit szólt volna az ismerkedéshez Katona József főügyész úr, ha megéri. Az irodalom- és színháztörténetek egymástól másolják át, például, hogy 1848. március 15. délutánján a pesti nép azt kívánta: a Nemzeti Színház az eredetileg tervezett francia vígjáték helyett, a Bánk bánt játssza. Kívánságának elég is tétetett. Csakhogy a közönségnek már egy felvonás is elég volt belőle!

Budai Katalin: Operettország – Virágos Magyarország a Kamrában
Már a játék címe nagy szatírát ígér. Ráadásul a Parti Nagy-féle alapvetés, az Ibusár reminiszcenciájaként, operett-klisékbe ojtva s a Katona József Színház színészeivel – csak valami fergeteges dolog sülhet ki.

Novák Imre: Öröklött istenhitünk – Paulo Coelhóról
Időről időre akad olyan dél-amerikai író, aki meghódítja a világot, mert lelkünk mélyében rejtőző mesék világát érintik meg szövegei, és segítségünkre kíván lenni a világ, az élet sejtelmeinek megfejtetésében. Így történt ez Gabriel Marquez, Borges, Llosa és Andrade esetében, és ide sorolható napjainkban Paulo Coelho is. ő az egyik legismertebb, legkedveltebb, legolvasottabb brazil író. Könyvei már 120 országban 47 nyelven jelentek meg többmilliós példányban.

Mohai V. Lajos: „Ez az alkotás” – Bekezdések a kritikai kiadás Kosztolányijához
Minden művész munkája azon múlik, milyen nézőszögből tekinti a valóságot, mit hagy el belőle, mit tesz hozzá. Ez az alkotás” – egyik újságcikkében írta ezt Kosztolányi Dezső 1931-ben, amikor már túl volt a nagy, húszas évekbeli regényírói korszakán, és az Esti Kornél varázslatos szövegeit írta.

Csókás Máté: Kétségek és kérdőjelek Szabó Dezső körül – „Magányossága zordon vánkosán”
Halála után több mint 60 évvel még mindig indulatokat korbácsol. Az egyik oldalról feltétel nélküli imádatot, másrészről pedig merev elutasítást von maga után. Így létezik, így létezhet egy „fasiszta” és egy „demokrata” értelmezés, mintha maga Szabó Dezső is kétlelkű ember lenne, akiben, mint Jákob az angyallal, viaskodik a demagóg és a plebejus demokrata. Mindkét álláspont hihetetlenül káros és kártékony, megértéséhez egy cseppet sem visz előre, hogy két megcsontosodott és egymást kiátkozó szekértábor e két ellentétes véleményt hangoztatja. Ráadásul az életművet feldolgozó két monográfia, bár ma is jól használhatóak, de szemléletük elavult, egymással élesen ellentétes értékelést adtak.


magyar vidék
Ábrahám Katalin: Az alacsonyan iskolázottak a felnőttképzésben
Annak ellenére, hogy a felnőttképzésnek komoly gazdasági, társadalmi hozadékai lehetnek, hazánkban a felnőttképzésben való részvétel nagyon alacsony, és ebből is elsősorban a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű csoportok maradnak ki. Tanulmányunkban elsődlegesen nem a kimaradás okait szeretnénk elemezni, hanem az általában kiszoruló csoportot kívánjuk bemutatni. Arra keressük a választ, hogy az érettségivel nem rendelkezők, ha mégis részt vesznek felnőttképzésben, akkor milyen arányban és milyen hatékonysággal kapcsolódnak be a képzési programokba.

Csoba Judit: „Önkéntes munkanélküliek”?
A munkanélküliek számának és a munka nélkül töltött idő arányának növekedésével az utóbbi években mind nagyobb szerepet kap a munkanélküliek aktiválására irányuló kormányzati tevékenység. Jelentősen nő a programok finanszírozására fordított – nem elhanyagolható mértékben az európai strukturális alapokból származó – összeg nagysága, s ezzel arányosan emelkedik az egyes aktív munkaerő-piaci eszközökben – ezen belül is főként a közfoglalkoztatásban – résztvevők száma.


szomszédok
Irházi János: Játék az urnával – A Nyírő-ügy és a romániai helyhatósági választások
Még az is elképzelhető, hogy a Fidesz-támogatta Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt (MPP) helyhatósági választásokon történt csúnya bukását követően a kétharmados magyar párt azzal „bünteti” majd a romániai magyarságot, hogy mégsem adja meg kettős állampolgárainak a szavazati jogot. Mert látva és elemezve, ami a romániai helyhatósági választásokon, főként a Nyirő-újratemetés körül történt, előfordulhat, hogy 2014-ben a Fidesz–KDNP nem mer majd Erdélyben kampányolni, nehogy az ottani magyarok MSZP-re, de főleg Jobbikra adott voksokkal tüntessenek a belügyekbe való nyílt beavatkozás, a „magyarságexport” ellen. A Jobbik vagy az MSZP álláspontja, miszerint nyíltan nem avatkozik bele a június 10-ei romániai helyhatósági választásokba, helyes döntésnek bizonyult részükről, s ez mindenképpen az ő malmukra hajtja az erdélyi szimpátia vizeit. Más kérdés, hogy két választás között a Jobbik csendben, de keményen terjeszkedik, erősödik Erdélyben, táptalaja csíraképesebb, mint bármelyik másik magyar párté.


vita
Kassai Ferenc: Lemaradásban – Az uniós fejlesztések ügye mindig nemzeti ügy
Az uniós fejlesztések ügye az elmúlt hetekben politikai slágertémává vált az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elkövetkező, a választások idejéig tartó kormányzati időszak egyik leghangsúlyosabb céljának az uniós források minél hatékonyabb fölhasználását jelölte meg. Reméljük, hogy a kormányátalakítás elősegíti az uniós források felhasználását. A kormányfő – igen helyesen – gyorsítást akar, és azt, hogy minél több anyagi eszköz álljon a pályázati lehetőségekből adódó pénzekkel a magyar gazdaság rendelkezésére. Csak remélni lehet, hogy ez a kormányzati akarat igen erős, és nem jött túlzottan későn.

Németh György: Létezik-e európai szociális modell?
Hozzászólás Andor Lászlónak az Egyenlítő 2012/6-os számában megjelent írásához Köszönöm azt a lehetőséget, hogy hozzászólhatok a szerző (akihez régi barátság fűz) írásához. Méltányolandó dolog, ha egy baloldali folyóiratban nem csak az önmagukat a politikai baloldalhoz sorolók/önmagukat baloldaliként meghatározók véleménye olvasható. A foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás európai uniós biztosának a politikai jobboldal felé is rendelkeznie kell szabad vegyértékkel, így hasznára lehet, ha olyanokat is meghallgat, akiket félszavakból nem ért. Ezért messzebbről kell kezdenem, mint egy baloldalinak, és alighanem hosszabb is leszek.