2011/10

baloldal újra
Kállai R. Gábor: Szakszervezetlenség
1989–90 óta a legtöbbet a jelenlegi kormány tett a szétesett, tehetetlenkedő és úgyszólván csak vezetőkből álló szakszervezeti mozgalom feltámasztásáért. Eleddig ki így, ki úgy, de vagy kifejezetten pártolta s tett is a szakszervezeti jogok elvételéért, a szervezetek szétveréséért, vagy egyszerűen csak tudomásul vette a tényt. A páratlan hatalmi ostobaság, a sorozatos és elemi jogtiprás, a bugris, kivagyi osztálygőg kellett ahhoz, hogy a hivatásuknál fogva mégiscsak profi szervezők által vezetett rendvédelmi és rokonszakmák szakszervezetei másokat is maguk mellé állítva megmozduljanak, s hogy ez a mozgás – eddig legalábbis – folyamatos legyen.


esemény
Takács Róbert: Moralitás, nemzet, kelet-európaiság – Kerekasztal-beszélgetés. 100 éve született Bibó István
Bibó István kivételes helyet foglal el a magyar politikai gondolkodás történetében. Kivételessége azonban egyben sajátos egyediséget is takar – a nemzetközi tudományos életben nem kaphatta meg az őt illető helyet, miközben a hazai politikai fejlődés sem tette lehetővé, hogy életében elismerjék munkásságát.


esszé
Balázs Gábor: Tottenham/Clichy – ugyanaz a harc?
Szinte magától adódik a főleg a francia sajtóban emlegetett párhuzam a 2005-ös sajnálatos franciaországi események (az úgynevezett külvárosi lázadások) és a mostani angol felkelések között. Túl a köztük kétségkívül meglevő különbségeken, annyit talán bizonyosan állíthatunk, hogy az egyre riasztóbb elszegényedés, a munkanélküliség, a diszkrimináció, a jóléti állam válság és „válságkezelés” során folytatott fokozottabb ütemű leépítése idején továbbra is elkerülhetetlenül számítanunk kell a városi erőszak periodikus kitöréseire.


horizont
Miletics Péter: Az iszlám forradalmak kora? 1. – Líbia Kadhafi után: az átmenet
A líbiai rezsim bukása látszólag már csak napok kérdése, így talán érdemes feltenni kérdést: mit hozhat a rendszerváltás?

Csicsmann László: India a világ legnépesebb demokráciája és a világpolitika új globális szereplője
Barack Obama 2010. évi ázsiai körútján kiemelt figyelmet szentelt az amerikai–indiai kapcsolatok – George W. Bush által elkezdett – továbbmélyítésének. Parlamenti köszöntőjében a következő szavakkal jellemezte India rohamos fejlődését: „Nem véletlen, hogy India az első állomásom az ázsiai úton, és az sem véletlen, hogy ez a leghosszabb látogatásom egy másik országba, mióta elnök vagyok. Ázsia számára és világszerte India nem egyszerűen feltörekvő állam, hanem India már felemelkedett.”


interjú
A romaintegráció összeurópai ügy – Egyenlítő-beszélgetés Dr. Andor Lászlóval
Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosával, a roma keretstratégia bizottsági társ-előterjesztőjével


kultúra
Balázs Ádám: Kizökkent mozgóképek – Michel Audiard filmvilága
Egy ostoba gyalogos messzebb eljut, mint két üldögélő értelmiségi – ismeri fel a helyzetet két francia katona a második világháború kellős közepén, majd elindulnak segítségért a líbiai sivatagban, ahol kocsijuk lerobbant. Ha a társadalombiztosítás nem fedezi a hülyeség költségeit, magát lecsukják – közli nyájasan a kisvárosi kocsmárossal az idegen, majd némi segítséggel elhagyja a helyiséget.

Bánosi Eszter: „Egy majdnem tökéletes film” – Alejandro González Iñárritu Biutiful című filmjéről
Miután a bagoly meghal, egy hatalmas, nyálas szôrcsomót köp ki magából. És állítólag a bálnák, mikor élethelyzetük tarthatatlanná válik, egyszerűen a partra vetôdnek. Az ember pedig… Az embernek nem mindegy, mit hagy maga után. Még akkor sem, ha egész életében csak az árral szemben úszott, mígnem a világ kilökte magából, és teljesen parttalanná nem vált.

Csókás Máté: „Perelj, Uram, perlőimmel” – Juhász Gyula ismeretlen arcai
Mit tudunk Juhász Gyuláról? Az irodalmi köztudatban úgy lép elénk komor, merengő fényképen szakállas alakja, mint a félrecsúszott nyakkendők és Annák szerelme. Ha az inteneten keresek rá, az életrajzi adatokon túl, a nyolcadik találat a „Trianon” című versét adja, melyet meghallgathatok, letölthetek, és ha kedvem tartja, elolvashatok. A sort javítja, hogy a következő találat Juhász vallásos lírájából a „Szegedi piaristákra” irányítja figyelmünket.

Feitl István – Szemtelenkedjünk a múzeummal!
Marchel Duchamp bőröndben elhelyezett, saját kicsinyített műveiből válogatott hordozható kiállítása már a harmincas évek végén szabadulni akart a múzeumok diktatúrájától, mintegy magát kinevezve kurátornak, kiállítónak a „helytől” függetlenül. A folytatók közül szellemesen a kiállítótermen kívül láthatjuk Henry Flynt konceptualista akcióját, a tüntetést a MoMa ellen, és jelszavait: Romboljuk le a művészeti múzeumokat! Romboljuk le a komoly kultúrát! Ez a szabadságküzdelem és kritika az elmúlt negyven évben csak terebélyesedett és nem hagyta érintetlenül a múzeum instrumentum egyetlen szegmensét sem.


publicisztika
Szále László: Kő a vízbe. A Kertész Ákos-ügy utóélete
Legszívesebben csak ennyit írnék, egy régi jó olasz filmre utalva: A Kertész-ügy lezárult, felejtsük el. Az író részben helyreigazította mondandóját – bár hozzátehette volna: sajnálom –, mindenki elmondta, elharsogta a magáét, s ha mindezeket összeolvasnánk, azt látnánk, hogy nem jutottunk sehova.