2011/5

baloldal újra
Kosztolányi Bálint: Harminc év a rossz vágányon – beszámoló az Árnyék Ecofin konferenciáról
Az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek gödöllői találkozásával, az Ecofin-nel párhuzamosan szervezett április elején konferenciát a Védegylet és a Demnet, hogy bemutassa a főáramú gazdaságpolitika kritikáját és esetleges alternatíváit. Az Árnyék Ecofin névre keresztelt rendezvény első napján elsősorban makrogazdasági szempontból értékelte és bírálta az uralkodó kurzust.

Még nagyobb bajok jönnek – interjú Pataky Péterrel, az MSZOSZ elnökével
Már csak azért is, mert a miniszterelnök a minap azt mondta, hogy „Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát fogjuk létrehozni” – és mi jól tudjuk, mit jelent ez… Például azt, hogy a munkáltatói szervezetek a munkavállalói alapjogokat korlátozó vagy semmibe vevő javaslatokat tesznek, amint ez most is megtörtént. Megtörténhetett, mert a munkáltatók nyilván felbátorodtak az új alkotmánynak a szakszervezeteket szinte kitagadó szellemiségén. Magyarán a szakszervezeti összefogásnak nincs alternatívája. Ne legyenek illúzióink. Hamarosan még az eddigieknél is izzóbb szociális feszültségek, nagyobb bajok jönnek

Balázs Gábor: Szindikalizmus szociáldemokrácia
„És honnan vegye (tudniillik a munkásmozgalom) a párt új fogalmát? Nyilvánvalóan nem veheti máshonnan, mint annak a társadalmi képződménynek ideológiájából és gyakorlatából, amely osztályjellegét a legtisztábban megóvta, mert teljesen hozzáférhetetlen a többi osztályok infiltrációjának: a forradalmi szakszervezeti mozgalomból, a munkásosztály ezen legsajátosabb alkotásától” – a manapság sokat emlegetett Szabó Ervin ír így száz évvel ez előttről.


esszé
25 éve történt Csernobil
Az atomerőművek, akárcsak a közlekedés motorizálása, olyan civilizációs eredmények, amelyek bizonyos – megfelelő praktikákkal mérsékelhető, de nem kiiktatható – kockázatot hordoznak magukban. A fukusimai atomerőmű-baleset példája azt is újra megmutatta, hogy egy ilyen nagyságrendű szerencsétlenség esetén a közvélemény tájékoztatása során rendkívül megfontoltan kell egyensúlyozni mind az információhiány mind az információbőség gerjesztette pánik elkerülése érdekében.

Vasali Zoltán: Atomkorszak után vagy egy újabb előtt?
Aki egy kicsit is hisz az állampolgári józanságban és racionalitásban, az elfogadhatja azt a tézist, miszerint az atomenergia kérdésköre bár speciális és szűk szakmai ügynek tekinthető, a jövőjével kapcsolatos problémák mégis társadalmi kontrollt igényelnek. Ez az ellenőrzés demokratikus országokban önmagától értetődő és szinte természetesnek érezzük, pedig ha az egyes problematikus eseteket vizsgáljuk, akkor pont az üzemeltetők vagy éppen kárelhárítók nyilvánossághoz való viszonyával és a transzparencia minőségével van a legnagyobb gond. Írásomban elsősorban azt az alapdilemmát szeretném körbe járni, hogy az atomenergia felhasználásával kapcsolatos politikai konfliktusok és szakmai viták milyen módon befolyásolják az állampolgári racionalitást.


horizont
Vastagh Pál: Európai alkotmányozás, nemzeti alkotmányok*
Kétségtelen, helytálló az a megállapítás, hogy az alkotmányok tartalmának kialakítása alapvetően nemzeti kompetencia. Az alkotmányozó hatalommal felruházott testületnek joga, hogy szigorú eljárási szabályok alapján kialakítsa és elfogadja az alkotmány rendelkezéseit. Annak tartalmát igen sok tényező befolyásolja. Ezek sorában alapvető jelentőségű az alkotmányozó többség politikai nézetrendszere, társadalomképe, az ország alkotmányos hagyományai, jogi kultúrája stb. Az is gyakori jelenség, hogy a politikai célok és küzdelmek alkotmányjogi köntösben jelennek meg. *A tanulmány az új Alkotmány elfogadása előtt készült.


kultúra
Albertini Béla: Egy újra felfedezett életmű
Gertrud Fleischmann, aki 1895-ben született a császárvárosban, a különböző kézikönyvekben csak a rövidebb Trude keresztnévvel szerepel. A Monarchiában felnevelkedő fotóművész-művészfotós saját korának ismert és elismert alkotója volt.1 A származása miatt Bécset 1938-ban elhagyni kényszerült fotográfusnő életművéből a Wien Museum rendez kiállítást

Takács Róbert: Sarló és kalapácstól a sör–virsliig – Május 1. a karikatúrákon
A karikatúrák sajátos tanúi a történelemnek – az 1949 és 1989 közti négy évtizedben a karikatúra, a humorirodalom éppúgy politikai irányítás alá tartozott, mint az újságírás. A Ludas Matyi, amelynek karikaturistái évről-évre kötelező feladatul kapták (kiadni sem kellett) május elseje megrajzolását is, a párt hetilapjaként működött. Kitüntetett propagandaeszköz volt – a hatalom szószólója, egyben bolondos (ön)kritikusa. Fénypontján, a hatvanas évek második felében példányszáma meghaladta a félmilliót.

Fekete Lilla: A kör bezárult – Tarr Béla A torinói ló című filmje a rendezői életmű tükrében
„Itt a nulla és a vég pontja összeér. Magyarul, egyetlen geometrikus formára fűzhető fel, és ez a kör. Csak olyan módon lehet azonos sebességgel ábrázolni a pusztulást, ha az egész folyamat egy körben elhelyezhető. Abban az esetben, ha a nullpontja ennek az egésznek nem volna azonos a végpontjával, akkor azt mondhatnánk, hogy valaminek vége van, valami kezdődik. Hát mi, sem én, sem Tarr egyáltalán nem így gondolkodunk, hogy arról érdemes volna csinálni bármi könyvet, filmet, hogy mondjuk valaki megszületik és meghal. Arról érdemes filmet csinálni, ahogyan a születés és a halál váltakozik.”


magyar vidék
Tanács István: Papírgyár vagy helyi tudásközpont? –A kisvárosi főiskolák tudhatnak olyasmit, amit Budapesten nem
Időnként nekitámadnak a vidéki főiskoláknak egyes fővárosi újságírók, nagy egyetemek oktatói, olykor politikusok is, hogy rossz minőségű ott az oktatás, „zabhegyezést” tanítanak, kidobott pénz minden forint, amit a finanszírozásukra költenek. A megújuló támadások ellenére még egyetlen vidéki főiskolát sem zártak be. Ha a kisebb városok felsőoktatási intézményeinek vezetőit kérdi az ember, ők arról számolnak be, hogy – legalábbis egyelőre – hozzájuk is jelentkeznek hallgatók, és amit náluk tanítanak, az más, gyakorlatiasabb, de nem kevésbé értékes és hasznos tudás, mint ami a patinás, nagy egyetemeken megszerezhető. Ha egy felsőoktatási koncentráció keretében a kisvárosi főiskolák egy részét bezárnák, az a térség elveszítené a fiatalokat, vele a népességmegtartó képességét. Van gond a magyar felsőoktatási rendszerrel, de azt nem az intézmények bezárásával lehet megoldani. A magyar felsőoktatásból nem az integráció, hanem az együttműködés hiányzik.


szomszédok
Irházi János: Taps és kérdőjelek Erdélyben
A hétköznapi románok, civil szervezetek, szélsőséges csoportosulások, politikai pártok több okból is egykedvűen fogadták a Magyarország által a határokon túlra szorult magyarok számára felkínált egyszerűsített honosítást. Mindezek között azonban a legfontosabb, hogy Bukarest hosszú évek óta nyújt szintén egyszerűsített eljárással román állampolgárságot a Pruton túl, a Moldovai Köztársaságban élő románoknak, kiskaput nyitva számukra az Európai Unióba.


tanulmány
Karácsony Mihály: Az atipikus lett a tipikus – új jelenségek az Országgyűlés munkájában
A 2010 tavaszán megválasztott új összetételű parlament működésének első évében – jelentős tartalmi változások mellett – a törvényalkotás módszerében is észrevehető eltéréseket mutatott a korábbi parlamentek első éveiben tapasztaltakhoz képest. Változás volt érzékelhető a képviselők által kezdeményezett indítványok nagy számában, valamint az előterjesztés tárgyalásának módjában is. A változások a parlamenti munka hatékonysága szempontjából előnyösek tűnnek, ugyanakkor a hatékonyság és a demokratikus hatalomgyakorlási mód között található érzékeny egyensúly megtartása szempontjából kétségeket ébresztenek. Több esetben aggályos az indítványt előterjesztő országgyűlési képviselő szakmai kompetenciája, illetve jelentősen csökkent a különböző társadalmi szereplők kívánatos bekapcsolódása a jogszabály-alkotás folyamatába.


vita
Erőss Zsolt–Vonyó József: Gömbos kormánya, kormánypártja és a vidéki sajtó
Napjainkban a magyar és a nemzetközi sajtó nagy része, sőt a politikai világ jelentős hányada is a magyar sajtótörvényre való reagálásoktól hangos. Érdemes hát visszapillantanunk hasonló szituációkra. Jelen esetben addig a miniszterelnökig, akinek díszpolgársága tavaly ősszel gerjesztett vitákat – nem a sajtópolitikája okán. Bár az ellene szólók arra is hivatkozhattak volna.